Follow Us On

Stressz hatásai és oldási technikái

Már ha ezt a szót meghalljuk, görcsbe áll a testünk, mint, ha egy vészreakciót indítana el a mert meg kell védeni magunkat. Nem is vagyunk messze a valóságtól. A mostani cikkemben a stressz okozta betegségek témakörét fogjuk végig járni.

Stressz:

Már ha ezt a szót meghalljuk, görcsbe áll a testünk, mint, ha egy vészreakciót indítana el a mert meg kell védeni magunkat. Nem is vagyunk messze a valóságtól. A mostani cikkemben a stressz okozta betegségek témakörét fogjuk végig járni.

Első körben nézzük meg, milyen megbetegedéseket, betegségeket okozhat a stressz hatás, sajnos elég népes a sor, ezek az un. szomatikus következmények:

  • Szív- érrendszeri problémák
  • Nőgyógyászati problémák
  • szexuális problémák
  • Magas vérnyomás
  • Tenziós fejfájás vagy migrén
  • Alvászavarok
  • Krónikus fáradtság-szindróma
  • Légzőszervi rendellenességek és nehézlégzés
  • A bőrbetegségek, pl. ekcéma súlyosbodása
  • Szorongás
  • Fokozott szívdobogás és szívdobogásérzés
  • Pánikroham
  • Fertőzések, gyulladások, megfázások
  • Gyomorrontás, fekély és reflux rendellenességek
  • Megnövekedett vércukorszint
  • Irritábilis bél-rendellenességek
  • Hátfájás
  • ízületi problémák
  • mozgásszervi megbetegedések
  • izomgörcsök

Pszichés következmények:

  • félelem
  • fóbia
  • szorongás
  • agresszió
  • depresszió
  • pánikbetegség
  • kényszerbetegségek
  • összpontosítási nehézségek
  • ingerlékenység
  • érzelmi ingadozások

 

Vajon a stressz hatás rossz vagy sem? Miért vagyunk mi Magyarok igazán érintettek benne?

Az elmúlt 30-40 év alatt jelentősen javultak az életkörülményeink, viszont az egészségi állapotunk nem. Hogyan is lehet ez, hiszen azt feltételeznénk, hogy ha jobban élünk, egészségesebbek vagyunk.

Visszatekintve az elhalálozásokat nem a rákos megbetegedések, hanem az első helyre sorolt szív és érrendszeri problémák okozzák. A halálesetek 54%-át ez teszi ki, miközben az EU egészében az elhalálozások 12%-a szív és érrendszeri probléma! Ez azt jelenti, hogy évente nagyjából 33 000 magyar hal meg ebben a megbetegedésben. Megdöbbentő nem?

Miért betegebb a magyar ember, mint az EU többi országában élők, hiszen a mi életkörülményeink is javultak?

Vizsgáljuk meg magunkat: Mi sokkal többet dolgozunk, ami miatt fáradtabbak, enerváltabbak vagyunk és sajnos túlpörgetjük magunkat regenerálódás nélkül. Vagy pont az a baj, hogy nincs munka és kilátástalan a helyzetünk, elvesztjük a reményt az életünkben, nem találjuk a kiutat, a megoldásokat. Sőt nálunk, sajnos a családi kapcsolatok is meggyengültek, egyre több a válás, a csonka család, a klasszikus nagycsaládos modell lassan eltűnik. Ehhez még párosul az un. fizikai stressz hatás, ami kivédhetetlen és állandóan fent áll, ezt okozza a szennyezett ivóvíz és levegő, a mérgek az élelmiszereinkben, a tisztálkodási szerekben és sorolhatnám. A stressz maga, nem mindig rossz, sőt, szükséges az életünkhöz, csak nem mindegy mennyi van belőle.

Selye János Nobel díjas tudósunk, a stresszel kapcsolatban azt fogalmazta meg, hogy a nem minden esetben rossz ez az állapot, hiszen ez ad nekünk kihívást, küzdést, akaratot, inspirációt. A stressz objektív, biológiai folyamat, ami lehetővé teszi, hogy az élet elsődleges fontosságát a túlélést ösztönözze, küzdelemre, kitartásra, túlélésre késztet minket. A „stressz az élet sava, borsa” csak ugye az ételt is el tudjuk sózni, azaz az életben sem mindegy, hogy mennyi stresszhatásnak vagyunk kitéve, sokszor ez a legnagyobb probléma. A stressz leküzdésében nagyon fontos tényező a mi saját magunk személyisége, a szocializáció az, hogy mi hogyan oldunk meg problémákat, egyáltalán megoldunk-e, vagy halogatjuk, esetleg homokba dugjuk a fejünket és megpróbálunk tudomást sem venni róla. Visszahúzódó emberek vagyunk, akik elbújnak a problémák megoldása elől, vagy aktívak, akik folyamatosan megoldást kutatják a problémákra és találnak is. Őket hívjuk életrevalóknak. – ez tanulható folyamat, csak legyen, aki megtanítja.

Nézzük meg, hogy mi történik stresszhelyzetben:

A központi idegrendszer az érzékszervek segítségével érzékeli a problémát és készenléti állapotba helyezi a testet. Nézzünk egy példát az egyszerűbb megértésért.

Sétálunk az utcán nyugodtan, amikor egy kutya hirtelen el kezd ugatni. Mi kizökkenünk a nyugalmi állapotunkból, megijedünk, megriadunk. Ennek hatására, elkezd gyorsabban verni a szívünk, reagálunk az ingerre és azonnal készenléti helyzetbe helyezzük a szervezetünket, hiszen ez egy stresszállapot és mi a túlélésre vagyunk kódolva. Egy pillanattal múlva, már látjuk, hogy a kutya kerítés mögött van és nem tud kijönni, így a vegetatív idegrendszer lenyugtatja a testet. Ez a gyors lefutású stresszállapot gyakorlatilag gyorsan megszűnik.

Abban az esetben, ha viszont nincs kerítés és a kutya kijöhet, megtámadhat minket, nekünk kell döntenünk, hogy hogyan oldjuk meg ezt a stresszállapotot. Gyorsan elrohanunk, gyorsabban, mint a kutya, vagy más megoldást keresünk, hogy ne kerüljünk bajba. Ebben a pillanatban a készenléti állapot tovább folyik és a hormonális szintre áttér, így a szervezet kortizolt és adrenalint választ ki azért, hogy a kigondolt menekülési útvonal bármelyikét meg tudjuk tenni. Ebben az esetben viszont hosszabb a stresszállapot, de még itt is gyorsan lecseng.

A tartós stressz állapotnál lassabban áll fel a rendszer és lassabban cseng le. Pl: egy verseny előtt már akár egy nappal előtte elkezdünk izgulni, majd az amúgy is hosszú versenyhelyzet rengeteg energiánkat elveszi és kimerít, mégis a megszűnő versenyállapot után, még mindig pörgünk, azaz lassan tud a szervezet lecsillapodni.

A stressznek 3 állapota van ezek a stresszreakciók:

veszély helyzet (riadó, vagy készenlét), amely a szervezetet fokozott állapotba helyezi
akció vagy ellenállás- megoldásra készteti a testet
kimerülés – időt kell hagyni rá- ezt hívjuk AKUT stressz állapotnak (állandósult fokozott készenlét) A KRÓNIKUS stressz esetén az akció, és kimerülés fázisában újabb és újabb ingerek jönnek, ezért nem tud az akut stressz állapot kialakulni, nem tud regenerálódni a szervezet és ebbe belebetegszünk.

Miért alakul ez ki? A mi agyunk nem tud különbséget tenni valós és vélt stressz között, azaz nem tudja elkülöníteni a fontos és nem fontos problémát. Az ősi agy, azaz az agytörzs alakítja ki a stresszreakciót. Az újkori agy, azaz az agykéreg hozza az információkat, amit képekben tárol. Stresszhelyzet esetén az agytörzs egyből készenlétbe helyezi a testet. Azaz amikor úgy érezzük, hogy nem vagyunk stresszesek, akkor is készenlétben van a testünk. A figyelmen kívül hagyott stressz esetén nem vesszük észre a testünk a szervezetünk jelzéseit. Pl: szívdobogás, magas vérnyomás, sőt csak dolgozunk és dolgozunk, egészen addig, ameddig össze nem esünk.

Stressz hatására a testi változások: Magunk vizsgálatával észrevehető a stresszállapotot.

  • Vérnyomás emelkedik
  • szapora pulzus
  • szívverés gyorsul
  • verejtékezés
  • táguló pupilla
  • immunválasz csökken
  • adrenalin kerül a vérbe
  • Vázizmokba több vér áramlik
  • Szaporább, mélyebb légzés

A stresszre adott válasz mindenkinél más. A válasz maga az egyén alkalmazkodása, megküzdése. Minél nehezebben megy az alkalmazkodás, annál nagyobb az esély a megbetegedésre.

Mibe betegedhetünk bele, ezek a stresszorok?

  • kilátástalanság érzés
  • Traumatikus események, ez lehet globális is (háború, földrengés, árvíz, tűzvészek, gyógyíthatatlan betegségek terjedése)
  • szenzoros túlingerlés hatására – fény, hang
  • váratlan eseményt nem tudunk feldolgozni (veszteségek) pl.: haláleset, balesetek
  • Megjósolhatatlan események pl.: hirtelen jött műtét miatt
  • az életkörülményeink megváltozása, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy rosszabbodik inkább, azt, hogy más lesz pl.: gyermek születik házasság, vagy válás, haláleset utáni változás, vagy egy költözés, munkahelyváltás is megváltoztathatja
  • Belső konfliktusaink, amikor magunkkal veszekszünk. pl.: álmaink vannak, de nincsenek meg az eszközeink a megvalósításhoz, vagy valaki akarok lenni, pedig nem az vagyok, társadalmi elvárások miatti belső feszültség, ki nem mondott gondolatok, fájdalmak.
  • konfliktusok- mással szemben, vagy a saját személyiségünkben. pl.: Őrlődés magunkban: Meg tudom oldani? Képes vagyok rá, hogy elmondjam? Megtudom vele beszélni?

Nézzük a teljes folyamatot, azaz a COPING-ot:

Pillanatnyi stressz hatására-megrendülünk, megijedünk- a szervezet készenlétbe kerül- tetőpont kialakulása, azaz maga a megküzdési mechanizmus (adrenalin, kortizol) – kimerülés (itt 2 lehetőség van. 1. feltöltődünk utána, 2. nem töltődünk fel és megbetegszünk). Érzelmi feszültségek, stresszállapotok megküzdési mechanizmusa, azaz érzelemközpontú megküzdés:

  • fizikai küzdelem segítségével
  • sport segítségével
  • Tovább adja a stresszt- vitákat indít, veszekszik
  • stresszoldót keres- drog, alkohol, cigaretta, nyugtatók szedése
  • Támaszt keres- család, barát, barátnő, mindegy, csak elmondhassa a problémáját. Minél többször elmondja, annál közelebb kerül a megoldáshoz.
  • Nem tudatos elhárító mechanizmusokat használ- ezekben nagyon sok a diszfunkcionális attitűd, azaz nem jól működik. Ez azt jelenti, hogy negatív érzelmi állapotba kerül- depresszió, letargia, szorongás, folyamatos félelem
  • evésbe menekülés
  • teljesítményfokozó szerek fogyasztása, energiaitalok, pörgetőszerek használata

A problémaközpontú megküzdés esetén:

  • meghatározza a problémát
  • a megoldási alternatívák szisztematikus számbavétele
  • a legjobbnak tűnő megoldás kiválasztása és végrehajtása

Nézzük személyiségjegyekben. A pszichoszomatika megkülönböztet „A” típusú (menedzser típus) és „C” (cancer prone) személyiségszerkezetet. „A” típusú személyiségjegy: túlzottan versengő, munkamániás, képtelen lazítani, pihenni, kikapcsolódni. Mindig csinál valamit. Jellemző rá, a dühkitörések, hirtelen indulatos megnyilvánulások. Látszólag magabiztos, de igazából önbizalomhiánnyal küzd. Ennek a jegynek a pszichoszomatikus reakciói hatására gyakran alakul ki szív és érrendszeri probléma, infarktus, agyi katasztrófák. nekik mindenképpen az önpusztító szokásaikon kell változtatni és lassítani kell, mert 2 végről égetik a gyertyát.

A „C” típusú (angol megnevezése miatt C) személyiségjegy ezzel szemben kerüli a konfliktusokat, próbál környezetével harmóniában élni, de belül elfolytja a negatív érzelmeit, indulatait. Mindig másoknak akar megfelelni, magának sose. Más problémája fontosabb neki, mint a magáé. negatív attitűd miatt daganatos megbetegedések és pszichés megbetegedések jellemzők rá.

A stressz lehetséges hatásai:

  • A testre: fejfájás, izomfájdalom, hasi görcsök, émelygés, IR, emésztési problémák, gyomorbántalmak, remegés, száraz, viszkető bőr, ekcéma, fáradtság, mellkasi nyomás, szívdobogás, policisztás ovárium szindróma
  • A gondolkodásra: rendezetlen gondolatok, negatív önértékelés, jövőkép hiány, döntésképtelenség, memóriazavar, koncentrálóképesség hiánya, nem tudsz kikapcsolni, rosszabb teljesítmény
  • Viselkedésre: Evészavarok, alvászavar, káros szenvedélyek felerősödése, munkamánia, agresszivitás, türelmetlenség, balesetekre hajlam, kikapcsolódásra való képtelenség, szexuális érdeklődés csökkenése, társas kapcsolatoktól való távolmaradás
  • A hangulatra: negatív életszemlélet, ingerlékenység, hangulatingadozások, kimerülés, közöny, féltékenység, szorongás, lehangoltság

Stresszállapotok kezelésének technikái:

Természetesen sokat tudunk tenni azért, hogy könnyebben kezeljük a fennálló stresszállapotot, azért, hogy gyorsabban, könnyedebben tudjuk feldolgozni az eseményeket, illetve hamarabb megnyugodjunk.

  • Mozgás, sport, tánc, jóga, kiemelkedően jó a feszültséglevezetésében
  • Tréningek, önismereti csoportokon belül probléma és konfliktuskezelő helyzetek kezelésének megtanulása
  • pszichoterápia alkalmazása súlyosabb esetben
  • Kreatív terápiák alkalmazása, melynek lényege az önkifejezés, mint a rajzolás, festés, bábozás, drámajátékok
  • Kapcsolat a természettel- ezek az érzékszervekre ható gyógymódok, mint az aroma és fényterápia, masszázstechnikák, zeneterápiák, vízterápiák
  • Gondoskodás más élőlényről- kertészkedés, kutya és macskatartás, állatvédelem
  • Lelki szükségletek megélése- hinni, bízni abban, amiben mi szeretnénk, a hit ereje sokat segít a felépülésben, imádkozás
  • törekedjünk az egészséges életmódra
  • megfelelő táplálkozás
  • méregtelenítés, gyógynövények használata
  • figyeljük a testünk jelzéseit
  • töltsünk több, tartalmas időt a családunkkal, barátokkal
  • gazdálkodjunk jobban az időnkkel
  • alakítsuk ki a környezetünkben egy csendes helyet, ahol békére lelhetünk
  • egyéb technikák, relaxáció, meditáció, légzéstechnika, akupunktúra, akupresszúra, Bach virágterápia és egyéb oldási technikák

Bánkuti Gabi

Bánkuti Gabriella vagyok

Mesteredző, személyi edző, Életmódszakértő terapeuta, Természetgyógyász, Profi naturál világbajnok

Legújabb bejegyzések

11
Könnyed nyári csirkés kölessaláta!
2022.01.18.
11
Gluténmentes diétában felhasználható alapanyagok
2022.01.09.
11
Le a narancsbőrrel!
2022.01.09.

Kategóriák

A weboldalamon cookie-kat használok, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassam.
ElfogadomPrivacy Settings

GDPR