Stressz hatásai és oldási technikái

Már ha ezt a szót meghalljuk, görcsbe áll a testünk, mint, ha egy vészreakciót indítana el a mert meg kell védeni magunkat. Nem is vagyunk messze a valóságtól. A mostani cikkemben a stressz okozta betegségek témakörét fogjuk végig járni.

Stressz

Már ha ezt a szót meghalljuk, görcsbe áll a testünk, mint, ha egy vészreakciót indítana el a mert meg kell védeni magunkat. Nem is vagyunk messze a valóságtól. A mostani cikkemben a stressz okozta betegségek témakörét fogjuk végig járni. 

Első körben nézzük meg, milyen megbetegedéseket, betegségeket okozhat a stressz hatás, sajnos elég népes a sor, ezek az un. szomatikus következmények:

  • Szív- érrendszeri problémák
  • Nőgyógyászati problémák
  • szexuális problémák
  • Magas vérnyomás
  • Tenziós fejfájás vagy migrén
  • Alvászavarok
  • Krónikus fáradtság-szindróma
  • Légzőszervi rendellenességek és nehézlégzés
  • A bőrbetegségek, pl. ekcéma súlyosbodása
  • Szorongás
  • Fokozott szívdobogás és szívdobogásérzés
  • Pánikroham
  • Fertőzések, gyulladások, megfázások
  • Gyomorrontás, fekély és reflux
  • rendellenességek
  • Megnövekedett vércukorszint
  • Irritábilis bél-rendellenességek
  • Hátfájás
  • ízületi problémák
  • mozgásszervi megbetegedések
  • izomgörcsök


Pszichés következmények: 

  • félelem
  • fóbia
  • szorongás
  • agresszió
  • depresszió
  • pánikbetegség
  • kényszerbetegségek
  • összpontosítási nehézségek
  • ingerlékenység
  • érzelmi ingadozások


Vajon a stressz hatás rossz vagy sem? Miért vagyunk mi Magyarok igazán érintettek benne?

Az elmúlt 30-40 év alatt jelentősen javultak az életkörülményeink, viszont az egészségi állapotunk nem. Hogyan is lehet ez, hiszen azt feltételeznénk, hogy ha jobban élünk, egészségesebbek vagyunk.

Visszatekintve az elhalálozásokat nem a rákos megbetegedések, hanem az első helyre sorolt szív és érrendszeri problémák okozzák. A halálesetek 54%-át ez teszi ki, miközben az EU egészében az elhalálozások 12%-a szív és érrendszeri probléma! Ez azt jelenti, hogy évente nagyjából 33 000 magyar hal meg ebben a megbetegedésben. Megdöbbentő nem? 


Miért betegebb a magyar ember, mint az EU többi országában élők, hiszen a mi életkörülményeink is javultak? 


Vizsgáljuk meg magunkat: Mi sokkal többet dolgozunk, ami miatt fáradtabbak, enerváltabbak vagyunk és sajnos túlpörgetjük magunkat regenerálódás nélkül. Vagy pont az a baj, hogy nincs munka és kilátástalan a helyzetünk, elvesztjük a reményt az életünkben, nem találjuk a kiutat, a megoldásokat.

Sőt nálunk, sajnos a családi kapcsolatok is meggyengültek, egyre több a válás, a csonka család, a klasszikus nagycsaládos modell lassan eltűnik. Ehhez még párosul az un. fizikai stressz hatás, ami kivédhetetlen és állandóan fent áll, ezt okozza a szennyezett ivóvíz és levegő, a mérgek az élelmiszereinkben, a tisztálkodási szerekben és sorolhatnám.



A stressz maga, nem mindig rossz, sőt, szükséges az életünkhöz, csak nem mindegy mennyi van belőle. 


Selye János Nobel díjas tudósunk, a stresszel kapcsolatban azt fogalmazta meg, hogy a nem minden esetben rossz ez az állapot, hiszen ez ad nekünk kihívást, küzdést, akaratot, inspirációt. A stressz objektív, biológiai folyamat, ami lehetővé teszi, hogy az élet elsődleges fontosságát a túlélést ösztönözze, küzdelemre, kitartásra, túlélésre késztet minket. A „stressz az élet sava, borsa” csak ugye az ételt is el tudjuk sózni, azaz az életben sem mindegy, hogy mennyi stresszhatásnak vagyunk kitéve, sokszor ez a legnagyobb probléma.


A stressz leküzdésében nagyon fontos tényező a mi saját magunk személyisége, a szocializáció az, hogy mi hogyan oldunk meg problémákat, egyáltalán megoldunk-e, vagy halogatjuk, esetleg homokba dugjuk a fejünket és megpróbálunk tudomást sem venni róla.  Visszahúzódó emberek vagyunk, akik elbújnak a problémák megoldása elől, vagy aktívak, akik folyamatosan megoldást kutatják a problémákra és találnak is. Őket hívjuk életrevalóknak. – ez tanulható folyamat, csak legyen, aki megtanítja.


Nézzük meg, hogy mi történik stresszhelyzetben: 

A központi idegrendszer az érzékszervek segítségével érzékeli a problémát és készenléti állapotba helyezi a testet. 


Nézzünk egy példát az egyszerűbb megértésért.


Sétálunk az utcán nyugodtan, amikor egy kutya hirtelen el kezd ugatni. Mi kizökkenünk a nyugalmi állapotunkból, megijedünk, megriadunk. Ennek hatására, elkezd gyorsabban verni a szívünk, reagálunk az ingerre és azonnal készenléti helyzetbe helyezzük a szervezetünket, hiszen ez egy stresszállapot és mi a túlélésre vagyunk kódolva. Egy pillanattal múlva, már látjuk, hogy a kutya kerítés mögött van és nem tud kijönni, így a vegetatív idegrendszer lenyugtatja a testet. Ez a gyors lefutású stresszállapot gyakorlatilag gyorsan megszűnik. 


Abban az esetben, ha viszont nincs kerítés és a kutya kijöhet, megtámadhat minket, nekünk kell döntenünk, hogy hogyan oldjuk meg ezt a stresszállapotot. Gyorsan elrohanunk, gyorsabban, mint a kutya, vagy más megoldást keresünk, hogy ne kerüljünk bajba. Ebben a pillanatban a készenléti állapot tovább folyik és a hormonális szintre áttér, így a szervezet kortizolt és adrenalint választ ki azért, hogy a kigondolt menekülési útvonal bármelyikét meg tudjuk tenni. Ebben az esetben viszont hosszabb a stresszállapot, de még itt is gyorsan lecseng. 


A tartós stressz állapotnál lassabban áll fel a rendszer és lassabban cseng le. Pl: egy verseny előtt már akár egy nappal előtte elkezdünk izgulni, majd az amúgy is hosszú versenyhelyzet rengeteg energiánkat elveszi és kimerít, mégis a megszűnő versenyállapot után, még mindig pörgünk, azaz lassan tud a szervezet lecsillapodni.

A stressznek 3 állapota van ezek a stresszreakciók: 

  1. veszély helyzet (riadó, vagy készenlét), amely a szervezetet fokozott állapotba helyezi
  2. akció vagy ellenállás- megoldásra készteti a testet
  3. kimerülés – időt kell hagyni rá- ezt hívjuk AKUT stressz állapotnak (állandósult fokozott készenlét)


A KRÓNIKUS stressz esetén az akció, és kimerülés fázisában újabb és újabb ingerek jönnek, ezért nem tud az akut stressz állapot kialakulni, nem tud regenerálódni a szervezet és ebbe belebetegszünk. 


Miért alakul ez ki? A mi agyunk nem tud különbséget tenni valós és vélt stressz között, azaz nem tudja elkülöníteni a fontos és nem fontos problémát.


Az ősi agy, azaz az agytörzs alakítja ki a stresszreakciót. Az újkori agy, azaz az agykéreg hozza az információkat, amit képekben tárol. Stresszhelyzet esetén az agytörzs egyből készenlétbe helyezi a testet. Azaz amikor úgy érezzük, hogy nem vagyunk stresszesek, akkor is készenlétben van a testünk.  


A figyelmen kívül hagyott stressz esetén nem vesszük észre a testünk a szervezetünk jelzéseit. Pl: szívdobogás, magas vérnyomás, sőt csak dolgozunk és dolgozunk, egészen addig, ameddig össze nem esünk.


Stressz hatására a testi változások: Magunk vizsgálatával észrevehető a stresszállapotot.

  • Vérnyomás emelkedik
  • szapora pulzus
  • szívverés gyorsul
  • verejtékezés
  • táguló pupilla
  • immunválasz csökken
  • adrenalin kerül a vérbe
  • Vázizmokba több vér áramlik
  • Szaporább, mélyebb légzés


A stresszre adott válasz mindenkinél más. A válasz maga az egyén alkalmazkodása, megküzdése. Minél nehezebben megy az alkalmazkodás, annál nagyobb az esély a megbetegedésre. 


Mibe betegedhetünk bele, ezek a stresszorok?


  1. kilátástalanság érzés
  2. Traumatikus események, ez lehet globális is (háború, földrengés, árvíz, tűzvészek, gyógyíthatatlan betegségek terjedése)
  3. szenzoros túlingerlés hatására – fény, hang 
  4. váratlan eseményt nem tudunk feldolgozni (veszteségek) pl.: haláleset, balesetek
  5. Megjósolhatatlan események pl.: hirtelen jött műtét miatt
  6. az életkörülményeink megváltozása, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy rosszabbodik inkább, azt, hogy más lesz pl.: gyermek születik házasság, vagy válás, haláleset utáni változás, vagy egy költözés, munkahelyváltás is megváltoztathatja
  7. Belső konfliktusaink, amikor magunkkal veszekszünk. pl.: álmaink vannak, de nincsenek meg az eszközeink a megvalósításhoz, vagy valaki akarok lenni, pedig nem az vagyok, társadalmi elvárások miatti belső feszültség, ki nem mondott gondolatok, fájdalmak. 
  8. konfliktusok- mással szemben, vagy a saját személyiségünkben. pl.: Őrlődés magunkban: Meg tudom oldani? Képes vagyok rá, hogy elmondjam?  Megtudom vele beszélni? 


Nézzük a teljes folyamatot, azaz a COPING-ot: 


Pillanatnyi stressz hatására-megrendülünk, megijedünk- a szervezet készenlétbe kerül- tetőpont kialakulása, azaz maga a megküzdési mechanizmus (adrenalin, kortizol) – kimerülés (itt 2 lehetőség van. 1. feltöltődünk utána, 2. nem töltődünk fel és megbetegszünk).


Érzelmi feszültségek, stresszállapotok megküzdési mechanizmusa, azaz érzelemközpontú megküzdés:


  1. fizikai küzdelem segítségével
  2. sport segítségével
  3. Tovább adja a stresszt- vitákat indít, veszekszik
  4. stresszoldót keres- drog, alkohol, cigaretta, nyugtatók szedése
  5. Támaszt keres- család, barát, barátnő, mindegy, csak elmondhassa a problémáját. Minél többször elmondja, annál közelebb kerül a megoldáshoz.
  6. Nem tudatos elhárító mechanizmusokat használ- ezekben nagyon sok a diszfunkcionális attitűd, azaz nem jól működik. Ez azt jelenti, hogy negatív érzelmi állapotba kerül- depresszió, letargia, szorongás, folyamatos félelem
  7. evésbe menekülés
  8. teljesítményfokozó szerek fogyasztása, energiaitalok, pörgetőszerek használata


A problémaközpontú megküzdés esetén: 

  1. meghatározza a problémát
  2. a megoldási alternatívák szisztematikus számbavétele
  3. a legjobbnak tűnő megoldás kiválasztása és végrehajtása


Nézzük személyiségjegyekben. A pszichoszomatika megkülönböztet „A” típusú (menedzser típus) és „C” (cancer prone) személyiségszerkezetet.


„A” típusú személyiségjegy: túlzottan versengő, munkamániás, képtelen lazítani, pihenni, kikapcsolódni. Mindig csinál valamit. Jellemző rá, a dühkitörések, hirtelen indulatos megnyilvánulások. Látszólag magabiztos, de igazából önbizalomhiánnyal küzd. Ennek a jegynek a pszichoszomatikus reakciói hatására gyakran alakul ki szív és érrendszeri probléma, infarktus, agyi katasztrófák. nekik mindenképpen az önpusztító szokásaikon kell változtatni és lassítani kell, mert 2 végről égetik a gyertyát. 


A „C” típusú (angol megnevezése miatt C) személyiségjegy ezzel szemben kerüli a konfliktusokat, próbál környezetével harmóniában élni, de belül elfolytja a negatív érzelmeit, indulatait. Mindig másoknak akar megfelelni, magának sose. Más problémája fontosabb neki, mint a magáé. negatív attitűd miatt daganatos megbetegedések és pszichés megbetegedések jellemzők rá. 


A stressz lehetséges hatásai:



A testre: fejfájás, izomfájdalom, hasi görcsök, émelygés, IR, emésztési problémák, gyomorbántalmak, remegés, száraz, viszkető bőr, ekcéma, fáradtság, mellkasi nyomás, szívdobogás, policisztás ovárium szindróma


A gondolkodásra: rendezetlen gondolatok, negatív önértékelés, jövőkép hiány, döntésképtelenség, memóriazavar, koncentrálóképesség hiánya, nem tudsz kikapcsolni, rosszabb teljesítmény 


Viselkedésre: Evészavarok, alvászavar, káros szenvedélyek felerősödése, munkamánia, agresszivitás, türelmetlenség, balesetekre hajlam, kikapcsolódásra való képtelenség, szexuális érdeklődés csökkenése, társas kapcsolatoktól való távolmaradás


A hangulatra: negatív életszemlélet, ingerlékenység, hangulatingadozások, kimerülés, közöny, féltékenység, szorongás, lehangoltság


Stresszállapotok kezelésének technikái:

  Természetesen sokat tudunk tenni azért, hogy könnyebben kezeljük a fennálló stresszállapotot, azért, hogy gyorsabban, könnyedebben tudjuk feldolgozni az eseményeket, illetve hamarabb megnyugodjunk.


  1. Mozgás, sport, tánc, jóga, kiemelkedően jó a feszültséglevezetésében
  2. Tréningek, önismereti csoportokon belül probléma és konfliktuskezelő helyzetek kezelésének megtanulása
  3. pszichoterápia alkalmazása súlyosabb esetben
  4. Kreatív terápiák alkalmazása, melynek lényege az önkifejezés, mint a rajzolás, festés, bábozás, drámajátékok
  5. Kapcsolat a természettel- ezek az érzékszervekre ható gyógymódok, mint az aroma és fényterápia, masszázstechnikák, zeneterápiák, vízterápiák
  6. Gondoskodás más élőlényről- kertészkedés, kutya és macskatartás, állatvédelem
  7. Lelki szükségletek megélése- hinni, bízni abban, amiben mi szeretnénk, a hit ereje sokat segít a felépülésben, imádkozás
  8. törekedjünk az egészséges életmódra
  9. megfelelő táplálkozás
  10. méregtelenítés, gyógynövények használata
  11. figyeljük a testünk jelzéseit
  12. töltsünk több, tartalmas időt a családunkkal, barátokkal 
  13. gazdálkodjunk jobban az időnkkel
  14. alakítsuk ki a környezetünkben egy csendes helyet, ahol békére lelhetünk
  15. egyéb technikák, relaxáció, meditáció, légzéstechnika, akupunktúra, akupresszúra, Bach virágterápia és egyéb oldási technikák

Bánkuti Gabi